A 21. századi esküvő fotózás szakított a hagyományos,  sztereotip esküvői fényképezés stílusával. Köszönhető ez a technikai fejlődésnek, a globalizációnak, az intenzív információ áramlásnak, a kultúrák keveredésének, az emberek nagyobb mérvű nyitottságának.
A mai esküvő fotózás többféle stílusban történhet. Nagyon leegyszerűsítve két fő ágat különíthetünk el egymástól az esküvőfotózás világában. Az egyik a fotózsurnaliszta (vagy dokumentarista), a másik a glamour (más néven illusztratív) stílus.

A fotózsurnaliszta fotózásról alapvetően akkor beszélhetünk, ha az esküvőfotós a saját látásmódja szerint, de instrukciók nélkül örökíti meg a nap eseményeit. A háttérben dolgozik szinte teljesen észrevétlenül. Ilyenkor készülhetnek a legjobb portrék rokonokról, barátokról, rég nem látott ismerősökről. Ezzel szemben glamour esküvői fotózásnál folyamatosan instruálják a házasulandókat és az esküvői vendégeket, például a készülődéskor, a páros esküvői fotók, a csoportképek készítésekor, a vacsora egyes momentumainál.

Jómagam a legtöbb esküvőn jellemzően mindkét stílusban készítek felvételeket.

A stílusokról két korábbi cikket olvashatsz a blogomban is ITT és ITT is.

“A profizmusnak mindig megvan az eredménye. Az elején sokan nem értik, hogy Te miért teszed másként a dolgokat, mint a többiek, a végén pedig majd azt mondják, szerencséd volt. Soha ne törődj a középszerű emberek negatív véleményével, gondolkodj profiként. Csak az átlagos ember van meggyőződve arról, hogy mindig a legjobb formáját nyújtja!”

Tonk Emil
(Magyar Marketing Szövetség egyik alapítója és ügyvezető alelnöke)

Hosszú lesz és unalmas…. Én szóltam! 🙂 Pedig az írás csak a felszínt karcolgatja 🙂
És hogy miért íródott? Mert azt gondolom, azok a fotósok akik évek óta jelesen képviselik a hazai élmezőnyt az esküvőzésben, felelősséggel tartoznak a potenciális Megrendelők elégedettségéért és az irányért, ahová ez a szakma a jövőben tartani fog.

A kérdésre a válasz pedig nem is olyan egyszerű. Mert mindenkinek más az értékrendje, másképp látja ugyanazt a képet, eltérő a jövedelme és nyilvánvalóan pénzt szeretne megspórolni. Két hasonlat a hétköznapokból: rántott húst ehetünk egy harmadosztályú vendéglátó egységben, és bécsi borjúszeletet felszolgálnak egy rangos étteremben is. Személygépkocsit is lehet vásárolni alapfelszereléssel és extrákkal is. A kiszolgálás, a termék minőségi tényezői és az ÉRZÉS távozás után, merőben eltérő lesz.
Még egy tény: hiába szeretnénk Bugatti EB Veyront a garázsba, ha nem engedhetjük meg magunknak. De e tény miatt nem lehet kifogást tenni az Opel szalonban, mert az autó teljesítménye nem egyezik a Bugattiéval.

A digitális fotótechnikai eszközök manapság már jóval könnyebben elérhetők mint akár 10 évvel ezelőtt. Ennek köszönhetően a fotózás elég népszerű hobbi és munka lett. Napjainkban szinte bármilyen eszközzel bárki készíthet gyönyörű fotókat. Mégis egyre többet olvasok-hallok arról, hogy a megrendelt szolgáltatással kapcsolatban csalódott a megrendelő. Ez sajnálatos dolog egy kívülállónak is, ha pedig Téged érintene, az meglehetősen bosszantó.
Természetes, hogy pénzt szeretne megtakarítani mindenki, de biztosak lehetünk-e abban, hogy a megrendelt munkát a kívánt módon fogják elvégezni? Mely fontos pillanatok lesznek megörökítve? Vagy az esemény érzelmi részét és emlékeit örökre elronthatja egy rossz választás, ha az esemény egyszeri?
A digitális fotózás szinte mindenki számára elérhetővé tette a szakmát, de nem mindenki alkalmas e feladat ellátására.
Gyakran teljesen amatőr oldalakon találni profi minősítést, ami nem minden esetben fedi a valóságot. Egyre többen tanítanak (tartanak workshop-ot) olyanok is, akiknek a tudásában erős hiányosságokat lehet felfedezni. És találkoztam már olyan workshop hirdetéssel is, ami kifejezetten portfólió bővítésre jött létre. Ez nem más, mint illúzió, a Megrendelő becsapása.

Milyen szempontok alapján válassz fotóst?

Gyakorlott szakmabeliként sok esetben kell szembesülnöm azzal a ténnyel, hogy a többség – elnézést kérek a fogalmazásért-, kilóra venné meg a fotóst is és a képeit is. Ez sajnos pont az előző bekezdésben felvázolt negatívumok egyenesági leszármazottja. Azt gondolom, hogy mindegy milyen jellegű fotózást választasz, ha egyszer már rászántad magad és egy bizonyos összeget, akkor olyan szakembert válassz, akinek a képei akkor is beszédesek, ha Téged – mint kívülállót – megérintenek. A racionális választás könnyen sodorhat olyan helyzetbe, ami nem hozza majd az elvártakat.
A különböző közösségi médiákban, magazinokban látható és olvasható általános gyakorlat nagyon félrevezető.

Ár – Érték – Minőség

Azt hiszem teljesen evidens, hogy egy képpel szemben a legalapvetőbb követelmény a minőség → élesség, színhelyesség vagy ízléses effektezés, retusálás, nyomdakész kidolgozás, csonkolásmentesség, képszerkesztéssel kapcsolatos alapszabályok betartása, vagy annak izgalmas felrúgása. Persze ezek közül néhány szempont egyénenként eltérő lehet. És egy-egy stílus megítélése is szubjektív.
A felvételek értéke szempontjából eszembe jutottak a fotográfia kezdetén készült alkotások. Sokkal szívesebben nézegetjük a régmúltban fáradtságosan létrehozott képeket, mint manapság a telefonnal készítetteket. A régi időkben sokkal nehezebben volt elérhető például családi fotókat készíttetni. Akkoriban egy napi készülődést jelentett mind a családok, mind a napfény stúdióval rendelkező MESTEREK számára, továbbá jelentős ESEMÉNYnek számított. Manapság pedig előkapjuk a telefonunkat a zsebünkből és végeláthatatlan mennyiségben készítjük a selfie-ket, mindenféle ízléstelen effektekkel.
Dönts okosan! Ez nem a KáEndHá!

Mégis mi a legjobb ár-érték arány?

Ez elsődlegesen az, hogy Te – mint megrendelő – milyen igényeket támasztasz egy fotóval és MAGADDAL szemben, milyen stílus tetszik a legjobban és mi az amit meg tudsz fizetni. Ez utóbbi nem összekeverendő azzal, hogy mennyit vagy hajlandó fizetni érte.
Sok esetben azt tapasztalom, hogy a minőséget a kreativitás, a tudás és a tapasztalat hiányát milliónyi kidolgozatlan képpel próbálják meg kompenzálni a kezdők, hobbisták és lelkes amatőrök. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha egy nagyobb megrendelésről van szó. Nézzünk egy példát az esküvőről:  kapsz 1-2-4-5 ezernyi képet (tényleg van ilyen), magad fogod legelőször megunni a képnézegetést, mert sok-sok egymáshoz nagyon hasonló képpel fogsz szembesülni. 10 óra fotózás alatt a jó fotós 500-600 (pár éve még elegendő volt 2-3 száz is) képpel is meg tudja ragadni a lényeget anélkül, hogy hiányérzeted lenne. A kisebb megbízások esetén is hasonló lesz a helyzet. Elveszted az egész lényegét, esetleg olyan képeket is megkapsz, amit egy profi gondolkodás nélkül törölne az állományból.

Néhány alapvető szempont, ami profi fotósra utal:

– van weboldala — nemcsak közösségi oldalon és nem ingyenes szolgáltatásként,
– vállalja önmagát egy fényképes bemutatkozással, elérhetőségei jól megtalálhatók minden fórumon,
– ha a keresőbe beírod a nevét (vállalkozását, brandjét) több helyen találsz róla írásokat cikkeket,
– számlaképes,
– hiteles referenciával rendelkezik — a szintén nagy számban fellelhető workshopokon készült felvételek nem önálló szellemi “termékre” utalnak,
– tapasztalata sok-sok évben mérhető. Aktív fotós esetében 2-4 év a minimum — aki csak esetenként vállal fotózásokat, ennél jóval több év szükséges,
– portfóliója egyedi, változatos, stílusa felismerhető — ez nem az az eset, amikor különböző ruhákban, eltérő helyszíneken ugyanazon pózokban készülnek a képek,
– kerüli a sablonosságot, önálló ötletei vannak — sajnos a divat elég nagy befolyásoló tényező. Eltérő weboldalakon találkozhatsz egymáshoz nagyon hasonló képekkel. Ez a kreativitás hiányának egyértelmű jele,
– otthonosan mozog mindenhol, magabiztos, akárhol is dolgozik,
– egy külső szemlélő számára is jól érzékelhető a képen szereplő személy(ek) egyénisége,
– az árajánlatban pontosan meghatározza, hogy mit ad a munkadíjért cserébe, szerződést köt,
– az időpontot foglalóval biztosítja — ennek hiányában nagyobb eséllyel szembesülhetsz azzal, hogy hiába várod a fotósod a megbeszélt időben és helyen,
– tisztában van azzal, hogy egy beállításról készült képek közül melyek azok, amelyek a technikai és esztétikai követelményeknek leginkább megfelelnek. Kevesebb darabszámú képet tudhatsz magadénak, de azok mind nyomdakész kidolgozást kapnak és retusálva lesznek — az unalomig ismételt retusálatlanokkal szemben,
– nagy valószínűséggel az eredeti fájlokat sem adja át, hisz a kidolgozással hozzátesz a végeredményhez — mint ahogy az autógyárban sem kapod meg a mérnök tervrajzát,
– gyors és pontos határidőt határoz meg az átadásra és azt be is tartja — nem kell hosszú heteket/hónapokat várnod a képekre,
– általában sokkal rövidebb idő alatt elkészíti a portfóliódat, legyen szó bármilyen fotózásról, ami nem riport jellegű — gyakorlatlan fotósnak ugyanez hosszú órákig tart, ami vőlegények esetében nem szerencsés, gyermekeknél pedig kínzó lesz,
– segít a helyszín és az időpont kiválasztásában. Lehet hogy lesznek ellenérvei, mert jól tudja mikor, mit lehet jól megvalósítani,
– konzultál (levélben, telefonon vagy személyesen) arról, hogy milyen elképzelésed van a megrendelendő fotózásról, szeretne jobban megismerni annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet kihozza belőled, az időből és a lehetőségekből,
– az elkészült képeket online galériába tölti fel, vagy maga válogat, de mindenképpen kiszűri azokat a fotókat, amelyek nem felelnek meg az alapvető követelményeknek. Így Neked már csak az a feladatod, hogy vizuálisan élvezd a végeredményt,
– karakán és határozott, találékony és kreatív, jó helyzetfelismerő és problémamegoldó,
– szinte minden egyéniséghez jól tud alkalmazkodni, jó pszichológus is egyben, hamar ráhangolódik a másikra legyen az gyermek, tini, vagy felnőtt (ehhez persze legalább 50%-ban szükség van a másik fél nemcsak fizikai jelenlétére is).

További tényezők

– a profi teljes munkaidőben, vállalkozóként dolgozik. Kitanulta a szakmát és folyamatosan fejleszti tudását, eszközeit (mint az orvos, az ügyvéd, a kőműves….) — a kezdő, vagy lelkes amatőr ezzel szemben kísérletező, váratlan helyzetekben nincs ötlete a megoldásra. A fényképeinek minősége erős kívánnivalót hagy maga után (a műtétet, vagy ügyes-bajos dolgainkat sem bízzuk workshopon résztvevő gyakorlatlan doktorokra),
– munkáját hivatásnak tekinti, egész biztosan folyamatosan fejleszti tudását és évek múlva is hallani fogsz róla — sok lelkes kezdő 1-2 év alatt eltűnik,
– a vérbeli szakember időt, pénzt, energiát fordított tudásába és a felszerelésének kiválasztásába. Megbízható nemcsak mint vállalkozó, de az eszközei is bírják a strapát. Gyakran annyi pénzt költ a gépparkra, amely csak hosszabb idő után térül meg neki,
– a profi pontosan tudja mit csinál, nem kattint feleslegesen. Pontosan tudja mikor, mit kell tennie, hova kell helyezkednie, hogyan kell a fényképezőgépet beállítani — egy lelkes kezdő inkább véletlenszerűen készít felvételeket, mindent megragad anélkül, hogy biztosan tudná érdemes-e megörökíteni. Szereti a képeket, izgatott, lelkes, de nem hoz létre olyan képet, amelynek üzenete van. Tapasztalatlanságát a képek mennyiségével próbálja kompenzálni, tudáshiányát pedig a kidolgozatlan képekkel leplezi,
– a profi fotósnak nyilván magasabb árat kell fizetni, mert megvan minden képessége és eszköze ahhoz, hogy magas színvonalú szolgáltatást nyújtson, munkájával ügyfeleinek igényeit ki tudja elégíteni — az amatőr fotós a felszerelésének és tudásának hiányából eredően pl. gyors mozgást, vagy sötétben történő fotózást (ilyen az esküvői buli) csak részlegesen tudja megoldani, a végeredmény erős jóindulattal fogadható el.

Nem utolsó sorban a profi a munkájáért felelősséget vállal, mely felelősségtudat már akkor nyilvánvaló volt számára, amikor a vállalkozását elindította — szemben a mai helyzettel, amikor sokan úgy teljesítenek megbízásokat, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy mi van a kattintások hátterében. Száz lelkes kezdő tanulóból néhány hónap/év alatt a 90-95% eltűnik a süllyesztőben, mert hamar rájön arra, hogy mégsem olyan könnyű esküvőfotósként fenntartani egy vállalkozást (jó esetben van ilyen). Ha egy ilyenbe futsz bele és csalódás ér, hiába futsz a pénzed, és a képeid után.
Az expozíciós gomb megnyomása és a képek kidolgozása csupán a jéghegy csúcsa.
Sok dolog –  mint pl. az esküvő – nem megismételhető esemény. Profi által készített képeket hosszú időre megőrizheted, hosszú időn keresztül szívesen fogsz visszagondolni arra a napra. És ez a cél! Nem tagadom, hogy vannak olyan amatőrök, akik gyönyörű képeket készítenek. De kockáztatnál egy fontos eseményt azzal, hogy nem profira bízod annak megörökítését? Attól a ténytől, hogy valaki kora reggeltől másnap hajnalig fotók ezreit készíti el számodra, akinek még bizonytalan a tudása, nem lesz értékes a portfóliója (vagyis általában nem ez a jellemző).

A magam nevében még két kiegészítés:
Rengeteg fiatal huszonéves kezd hivatásszerűen – vagy másodállásban – foglalkozni a fotózással. Ezzel a ténnyel tulajdonképpen nincs probléma, mert ők sokkal jobban értik és használják ki a legújabb technológiákat, a legmodernebb eszközöket. Azonban belőlük  – mondom ezt én vén, tapasztalt rókaként – még hiányzik az a fajta érzelemgazdagság, intenzitás, türelem és higgadtság, amit egy idősebb személy a maga mögött tudott évek alatt átélt a magánéletében és a munkája során. Sokkal könnyebben, határozottabban, rutinosabban tudja úgy mozgatni a modelljeit – legyen az illető egyedül, vagy a párjával. Az általa létrehozott alkotásból kiolvasható a mögöttes tartalom: szerelem, felszabadultság, természetesség, vidámság, egyéniség, mondanivaló.

Egyre gyakrabban fordulnak hozzám panasszal, mert a korábban választott fotós munkájával nem voltak megelégedve, vagy csalódottakká váltak. Számos ilyen sztorit tudnék mesélni. Egyet mégis kiemelnék. 2017-ben egyik esküvői fotózásra az esemény előtt 6 nappal szerződtem. Az előttem kiválasztott fotós eljegyzési sorozata erős kívánnivalót hagyott maga után. Közel 400 képből az ügyfél 20 darabot tartott értékelhetőnek… megjegyzem joggal. Mindez 4 órás fotózás eredményeként született. Nem volt szerződés, a foglaló összege is nevetségesen alacsony volt. Mondhatnánk, hogy az ügyfél is lehetett volna körültekintőbb, de véleményem szerint ő teljesen jóhiszeműen járt el. Sajnos az esetleges csalódástól nem tudok mindenkit megmenteni. Ők szerencsések voltak 🙂

Remélem, hogy a bejegyzésem támpontot tud nyújtani sok tekintetben, feltárja az esetleges buktatókat és kiemeli a pozitívumokat.

Végezetül egy idézet a HVG hasábjairól:

Hálás vagyok azért, mert eljutottál az írás végére. Ez számomra azt sugallja, hogy tudatosan választasz majd fotóst, amikor ennek eljön az ideje.

Az igazi esküvő csak egyszer adatik meg. Ezen a napon mindenki csak Rátok figyel. Egy ilyen eseményt nem elég csak “fotózni”. Ezt a napot úgy kell megörökíteni, hogy számotokra visszaadja azt az élményt, érzéseket és hangulatot, amit ezen a napon átéltek. Női esküvőfotósként és számos esküvővel a hátam mögött rájöttem arra, hogy az igazán jó, az igazán emlékezetes pillanatok megörökítéséhez nem elég a rutin, a tapasztalat, nem elég a legváratlanabb helyzetek megoldása, nem elég a profi felszerelés. Kell hozzá még egy olyan emberi tulajdonság, mely nem tanítható. A szenzitivitás. Szerencsésnek mondhatjátok magatokat, ha ilyen fotóssal hoz össze benneteket a sors.

A fotográfusnak jól kell látnia a fényeket, a színeket, formákat, árnyalatokat, a teret. Az igazi főnyeremény, ha vizuális típusú fotográfusra sikerül rátalálnod, mert ő képes mindezeket egyszerre, egy időben látni és a maga hasznára fordítani, melynek eredményeképp az esküvőd napján készült fotóid egyediek lesznek nemcsak a kreatív fotózás során, hanem bárhol és bármikor a nap folyamán.

Azonban az egyedi fényképek elkészítéséhez még nem elég a jó fotó. E szempontból igen fontos a digitális képfeldolgozás fázisa. A digitális utómunka legalább akkora kreativitást igényel, mint maga a kreatív esküvői fotózás. Ha ilyen egyedi és stílusról felismerhető fotókra vágysz, a legjobb helyen jársz!

A célom az, hogy szívesen nézegessétek esküvői fotóitokat akkor is, amikor már unokáitokat ölelgethetitek nap mint nap!

Kik választanak engem? Azok, akik értik a képeim mögöttes tartalmát. Azok, akik szintén mélyen átérzik egy ilyen fontos nap minden apró mozzanatát. Azok, akikkel együtt tudok örömkönnyeket potyogtatni, vagy nevetni az esküvő napján. Azok, akikkel az első találkozáskor órákig tudunk beszélgetni az élet nagy dolgairól. Azok, akiknek vizuális látásmódja hasonló az enyémhez. Akik érzik a fotókban rejlő puhaságot, a nőies megközelítést, szenzitivitást, és a művészetet. Azok, akik tudják, hogy mit vesztenének, ha racionálisan, csupán a számok alapján döntenének. Remélem Te is közéjük tartozol és hamarosan találkozhatok Veled!

A fénnyel megmutatjuk a formát. Az árnyékkal a térbeliséget erősítjük. Fénnyel visszaadhatjuk a plasztikusságot, vagy a tárgy sík jellegét. A fény-árnyék puhaságával vagy keménységével, a színek melegségével vagy hűvösségével más és más hangulatú képeket készíthetünk. A fények,  a színek, a formák játékával alkotásokat hozhatunk létre.