Pillanatok öröksége

Nehéz szavakba öntenem amit érzek néhány napja…. Pedig igazán örömteli pillanatokat éltem meg. Feltöltött energiával, reményt adott valamire, amit az ember csak ilyen helyzetben képes igazán átérezni.

Az a megtiszteltetés ért, hogy találkozhattam egy fotós kollégám nagymamájával Sári nénivel, aki 1915-ben született. Igen! 1915-ben! Ebben az elmúlt 100 évben (húúú ezt még kimondani is nehéz! 🙂 ), benne volt majdnem két világháború és számos politikai fordulat. Utazásunk célja az volt, hogy kettejükről készüljenek felvételek, mert a családi összejöveteleken leginkább Zoli szokott fotókat készíteni, így róla szinte soha nem is készül felvétel.

Kora hajnalban indultunk, mert út közben mindenképpen szerettünk volna megállni Bábolna környékén egy kis fotós örömködésre is. A térségben található szélkerekeket (pörgöncöket) akartuk lefotózni. Bár az időjárás nem kedvezett ahhoz, hogy az elképzeléseinket valóra válthassuk, de azért készült néhány felvétel itt is. A célállomás pedig a Budapesttől 250 kilométerre fekvő Szombathely városa volt.

Mikor beléptünk a bejárati ajtón Sári néni megszokott helyén, az ajtóval szemben üldögélt. Abban a pillanatban amikor meglátott bennünket, azonnal elmosolyodott, kezét nyújtotta unokája felé egy ölelésért és pusziért 🙂 Én pedig nagyon izgatott voltam a találkozás miatt 🙂 De Sári néni minden elképzelésemet felülmúlta.

Hamisítatlan vidéki vendégszeretettel fűszerezett vasárnapi ebédet kaptunk. Sári néni mellett ülhettem a 8 főre terített asztalnál. Az ebéd ideje alatt fényképezőgép nélkül is folyamatosan fényképeket készítettem Sári néniről 🙂  és nem tudtam “letenni a kamerám” 🙂


Aztán az ebédet követően Sári néni szobájában folytattuk a beszélgetést. Sári néni egy 120-150 éves székbe csücsült bele, ami még az édesanyjáé volt. A falon egy bekeretezett gobelin-re is felhívták a figyelmemet, melyet Sári néni Édesanyja készített szintén 120-130 évvel ezelőtt. Ez volt a vizsgamunkája. A színei ugyan megfakultak, az emlékek nem. Alig eszméltem fel a szobában látható régiségek láttán, a szekrény mélyéről máris előkerültek régi fotóalbumok…..

Valóságos kincsesbányában éreztük magunkat

Az első dátum, amit megláttam az egyik albumban: 1915-1918. A felvételeket Zoli dédnagyapja készítette, aki orosz hadifogságban volt Vlagyivosztokban. Aztán a még egy dátum egy portréfelvétel hátán: 1910. aug. 29. Teljes extázis…. A legkorábbi dátum pedig 1898 volt egy családi fotó jobb felső sarkában. Sári néni nővére -Babus néni-  kertészeti egyetemet végzett. Gyakran megfordult a korabeli Hollandiában, ahol a fotó is készült az őt befogadó családról. Ekkor valami olyat éreztem, amit nem lehet megmagyarázni. 2016 – 1898…. Két évszám, de mintha dátumelírást történt volna, mintha nem is evilági lenne a történelmünk. Mintha előző életemben történt volna mindez…. Furcsa paradox érzés, egy időben benne lenni a múltban és a jelenben.

Sári néni testvéreivel. Ha jól emlékszem Ő a képen a legfiatalabb. Gyönyörűen látszik a camera obscura és a napfényműterem által nyújtott vizuális élmény:

Sári néni és férje 1934-ben:

Egy fotó Sári néni testvéréről egy század eleji automobillal. Ilyet csak filmekben lát az ember 🙂

Sári néni testvérének menyasszonya látható az alábbi fotón. Amikor ezt a felvételt megláttam, arra gondoltam, hogy bárcsak élhettem volna abban a korban. Hát nem gyönyörű? Mennyivel szebbek és értékesebbek ezek a korabeli felvételek napjaink telefonos szelfijeinél???

Bevallom, olyan nagyon izgatott voltam, hogy nem is emlékszem Sári néni történeteire. De szerencsére unokája telefonnal hangfelvételt is készített. (Mert ugye napjaink csodakütyüjeit értelmes dolgokra is lehet használni 🙂 ).

Sári néni még mindig nagyon jó egészségnek örvend szerencsére. Sári néni, aki több mint százas. Önállóan közlekedik a lakásban, önállóan étkezik, jó a hallása és soha ki nem fogyó mosollyal örvendezteti meg családja mindennapjait. Szívből kívánom nekik, hogy még sokáig élvezhessék társaságát, sok-sok örömteli pillanatot élhessenek meg együtt. Szívből kívánom, hogy Zoli kívánsága is teljesülhessen ezen a nyáron! Szeretnék ott lenni velük 🙂

 

Szebbnél szebb és izgalmasabbnál izgalmasabb felvételeket láttam ezekben a régi fotóalbumokban. Feldolgozhatatlan élmény. És ezen fotók egy része most itt van a saját otthonomban. Ja neeeeem! Nem kaptam meg, csupán kölcsönbe egy rövidebb időre, amíg az albumokat és néhány önálló fotót beszkennelek és digitálisan is meglegyenek az utókornak ezek a csodák. Nagyon megtisztelve érzem magam, hogy ilyen ereklyéket gondolkodás nélkül rám bízott a család.

Hálás köszönetem ezért a napért! Valóságos kincsesbánya volt ez a nap. Nemcsak a régi fotók miatt. Az élmény, a fogadtatás, a szeretet miatt….. Itt legbelül….
Egész nap borult, esős idő volt. Csak annyi időre sütött ki a Nap, amíg a szobában tartózkodtunk. Mert odafentről is vigyáznak Sári nénire 🙂

Minden olyan gyorsan történt, és olyan hamar elrepült ez a nap. De bármikor gondolkodás nélkül visszamennék…..
Kövess az instagramon!
Hasonló képekért kérj ajánlatot:

    4 hozzászólás
    • mona

      2016. március 4. @ 10:14 Válasz

      Zolikám!
      Mondd meg Monának, hogy remek az összeállítás. Így képeket csak az tud készíteni, aki ért hozzá és érzi a környezetet is.
      Julka néni

    • Tóth-Mészáros Zsuzsa

      2016. március 4. @ 12:10 Válasz

      Kedves Mona!

      Végig pityeregtem ezt a szép összeállítást. Megfogott Sári néni időskori szépsége, derűje. Azokat a dolgos kezeket látva pedig eszembe jutott, hogy én már nem láthatom, nem foghatom meg saját szüleim, nagyszüleim pergamen kezeit.

      🙂 Zsuzsa

    • Bagoly

      2016. március 4. @ 19:45 Válasz

      olvasva könnyes szemmel— köszönjük szépen Mona!!!!

    • Galkó Éva

      2019. március 16. @ 14:30 Válasz

      Mona!

      Ez valami fantasztikus!!! A képek átadják mindazt, amit írtál ??

    Bagoly Válasz írása Megjegyzés visszavonása

    Pin It on Pinterest