Terepszínű esküvő az V. Nemzetközi Harcászati és Military Fesztiválon

Terepszínű esküvő – Bakaromantika

Remélem megbocsátjátok nekem ezt a kis kitérőt, mely csak kisebb mértékben kapcsolódik a munkámhoz 🙂

Immáron ötödik alkalommal került megrendezésre Kunszálláson a Nemzetközi Hadikultúra és Military Fesztivál, melynek tavaly és idén is aktív résztvevője lehettem. A korábbi beszélgetések során kiderült, hogy egy különleges esküvőt is tartanak a helyszínen. Meli és Isti civilek, hivatásos és hagyományörző katonák, valamint mindenféle hadijármű között mondta ki a bakaromantikus igent a település polgármestere előtt. Meli – bizonyítandó, hogy a szerelem sok mindenre képes – egy lánctalpas páncélozott harcjármű tetején érkezett a kihelyezett anyakönyvi asztal elé. Megtiszteltetés volt ennek a szertartásnak a részesévé válni.
Bár már tizenharmadik éve fotózom esküvőket, ennek az esküvőnek a megörökítése sokkal nagyobb kihívás volt számomra, mert teljesen ismeretlenül és hirtelen csöppentem bele ebbe a forgatagba, mindenféle előzetes egyeztetések nélkül. Magát a szertartást pedig nem akartam zavarni, így csak a háttérből akartam dolgozni, hogy ne zavarjam azok munkáját, akik az esküvő rögzítésére fel lettek kérve. Íme néhány fotó:

A szertartás végén egy meglepetés lánykérés is történt 🙂

Az egész hétvégét betöltő programok között ismét lehetőségem nyílt a hatalmas bestiák között fotózni és vezetni azokat. A tavalyi élmények 2 hetes folyamatos és lankadatlan füligmosolyt okoztak. Idén ennek a többszörösére számítok. Annyi de annyi csupa jó és pozitív élmény ért, amit nem lehet egyetlen blogbejegyzésbe belesűríteni. (Nyugiii! Nem lesz több írás erről 😀 ) Sokan tudjátok rólam, hogy szenvedélyem a vezetés. Olyannyira, hogy nem válogatok a járművek között. Ami az utamba kerül és engedik, azt vezetem.
A tavalyi alkalommal egy VT34-est (a lepke) és egy VT55-ös “kis bikát” (a hölgyek kedvéért: mindkettő tank) tesztelhettem. Idén e kettő mellett a BMP 1 VPV-vel és a BMP 1-gyel is csapathattam a sarat az eső áztatta, elkerített földterületen. Szavakkal nem tudom kifejezni milyen jó érzés, hogy a fiúk bizalmát így elnyerhettem. A vezetés okozta eufóriáról nem is beszélve. Leírhatatlan amikor egy ilyen 35 és a kisebb 13 tonnás jármű elindul az ember alatt…

A vezetés előtti utolsó “jókívánságok” (fotó: Nemesi Péter):

Vezetés közben:

Élményutaztatás közben:

Tavaly egyik bakancslistás gépjárművezetés elmaradt, de most sokszorosan kárpótoltak érte. A KrAZ szovjet terepjáró tehergépjárműre – a maga 16 ezer köbcentis motorjával – a tulajdonosa csak annyit mondott, hogy kérdeznem sem kell, vihetem amikor akarom 🙂  Aki ismer, az tudja hogy ilyesmit nem kell kétszer mondani 🙂

A 2017-es tankvezetés emlékére Nemesi Péter (fotós) barátomtól egy gyönyörű emléket is kaptam ajándékba. Nagy meglepetés volt és nagyon örülök neki. Kitüntetett helyet fog kapni az otthonomban.


Minden tiszteletem azoké a kitartó feleségeké, akik íncsiklandóan finom vacsorákat főztek a tábori konyhán. Köszönet a fergeteges hangulatért és a szervezésért! A fiúktól mezei virágok helyett a harcászati bemutatón elhasznált vak-töltényhüvelyeket kaptam ajándékba.
Külön köszönetet szeretnék mondani Zsuzsinak, és Édesapjának. Nélkülük semmi sem valósulhatott volna meg!
Jómagam és a szervezők szeretettel várunk mindenkit 2019-ben. Aki kicsit is érdeklődik a harcászat iránt, ott a helye. Kitűnő gyermek- és felnőttprogram.

Íme a csapat kisebb, de erősebb fele:

Két csapattag kitartó és rendíthetetlen munkájának elismeréseként emlékplakettet kapott a polgármester Úrtól:

Készül a tábori tojásrántotta:

Élmény-utaztatás a tankokkal:

 

És egy csapaton kívüli Komondor:

 

Nincsenek megjegyzések

Hozzászólás írása

Pin It on Pinterest