Fotósválasztásról, árakról

Előre bocsátom, hogy ma morgolódni fogok 🙂 Már elég öreg, vén rókának számítok a szakmában, most úgy érzem eljött ennek is az ideje, pedig épp ma próbáltam egy dekoratőrt megnyugtatni, mert paprikás hangulatban volt. Mindeddig görcsösen ragaszkodtam ahhoz, hogy negatív dolgokról nem fogok írni a blogomban, akármennyire is ezeknek a híreknek van nagyobb keletje szűk kis hazánkban, jó magyar szokás szerint.

A mostani belelkesülésem egyik ügyfelem panaszos levelének “köszönhető“, aki csupán egyszer járt nálam, egyetlen órában fotóztam és nem is az esküvőjén. A panasz  az ő  esküvői fotósára irányult. Az első gondolatom azt volt levelének olvasása után, hogy nem szeretnék belefolyni semmilyen vitás ügybe, sem igazságot tenni. Azonban  amiről beszélgettem vele, az végül a mai cikk megszületéséhez vezetett.

Na de térjünk a lényegre!
Vegyük alapul Fix Ipszilon fotóst, aki 12-13 órában áll rendelkezésre az esküvő napján. Átad 4000 retusálatlan fotót !?!? A munkadíja 180 000 Ft. Ezzel eddig nincs is baj. Két fél megállapodott valamiben. A megrendelő elfogadta a feltételeket…… megbízott teljesítette…. ööööö….. Teljesítette feladatát?

Az eredmény pedig ez:
“Nekem fájó, hogy 180 000Ft-ot kért el a képekért és szomorú, hogy semmi empátiát nem mutat irányunkba. Annyira azért lehetsz már emberismerő, hogy érezheted, nem vagyok az a bunkó, elégedetlen megrendelő (megjegyzés: tényleg nem az a típus), sőt próbálom a Ti szemszögetekből is átélni, hogy nem egyszerű ez a szakma. Az a fájó, hogy semmi alázat nincs a srácban. Tanulságos esetem volt az biztos. Tudod hányszor eszembe jut, hogy miért nem ismertelek meg hamarabb? Te teljesítetted azt, amire az ember vágyik (idő, képek, minőség). Odaadta a fotókat és nekem kellett megvágni, kiválogatni a jókat. Egy hetem ment rá. És ez a nap jó esetben egyszer adatik meg és akkor az legyen tökéletes! De tényleg! Te (és most nem akarok hízelegni) boldoggá tettél… Mindenhol a képeid vannak (telefon, tablet, előhívatom, kulcstartó)…. “

…. Nos…. Nem az első hasonló tartalmú levelet kapom a rosszul megválasztott fotós miatt. De előfordult, hogy az esküvő után felhívtak, és elcsukló hangon vallották be, hogy rossz döntést hoztak akkor, amikor nem engem választottak, puszta anyagi megfontolás miatt.

Ügyfelem azt is írta, hogyha ezzel másoknak segíthet, akkor szívesen hozzájárul, hogy írását felhasználhassam. Ezúton is köszönöm neki.

Ez a cikk most azért született, hogy mások kárából tanulhass. Tedd fel magadnak a kérdést! Mi a fontosabb? Néhány tízezer forintot spórolni a fotóson, vagy elégedetten, szép emlékeket őrizve, párás tekintetekkel a kedvesed szemébe nézni a házassági évfordulótokon és mosolyogni? Feltételezem, hogy a kérdőmondat második felében foglaltak fontosabbak számodra is.

Nem lehet elégszer megírni, közzé tenni, magyarázni, hogy ez egy olyan nap, amit nem lehet megismételni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fotók azok az emlékek, amelyeket a legtovább fogtok őrizni, és ezeknek kell visszaadniuk a nap történéseit, az érzéseiteket, a hangulatot és még sorolhatnám mi mindent. Ha ezt nem kapjátok meg, akkor a képekkel együtt a kellemetlen gondolatok is veletek maradnak és nem szívesen fogtok visszaemlékezni a nagy napra.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a nincs, az nagy szó. Én sem ebédelek nap mint nap a Gundel Étteremben, mert nem tehetem meg. Nem vásárolok Ferrari-t sem, mert nem telik rá (bárcsak tehetném, de akkor lehet egy Mustangot vennék inkább, vagy egy Bugattit 🙂 ). Fenti árkategóriában rengeteg fotós vállal egész napos munkát, így aztán nagyobb eséllyel lehet beleszaladni a rossz döntésbe, ha nem vagy elég körültekintő.

Sajnos a fotós szakma a digitális világ beköszöntével mára óriási mértékben felhígult. Sokan könnyű kereseti lehetőséget látnak benne, vagy csak ki szeretnék próbálni magukat egy új világban, pedig a szakma közel sem olyan súlytalan, mint amilyennek az látszik. Sokakban nincs cseppnyi alázat, nincs tisztelet a megrendelő felé (és néha viszont sem, de ezt majd talán! máskor). A szakmai hozzá nem értést többek között pl. ezernyi átadott képpel próbálják kompenzálni, de ettől az átadott portfólió nem lesz tartalmasabb, sem értékesebb.

Az a profi fotós, aki meghatározza az átadott képek darabszámát….  nos ő nagy valószínűséggel biztos a kezében, a látásában, a tudásában, a felszerelésében, van elég tapasztalata és gyakorlata ahhoz, hogy olyan portfóliót adjon át, melyben minden benne van a nagy napról. Ehhez azonban nem szükséges több ezernyi fotó. A profi fotós tudni fogja mely képek jók, értékelhetők, fontosak, előnyösek. A munkadíja -sok minden más mellett-  tartalmazni fogja a képek válogatását, kidolgozását, retusálását is. Fent említett esetben közel kétszáz ezer forintért az ügyfél válogatott és vágta meg a képeket, melyre ráment egy hete. Ha ennek kiszámolnám a munkadíját….. ÁHH! Olcsón dolgozom 🙂 ).

Hitem és meggyőződésem, hogy a kevesebb sokszor több. Mert az velős és lényegre törő. Sallangoktól mentes és hiteles. Szívből… de tényleg szívből mondom azt, hogy légy sokkal körültekintőbb, amikor esküvői fotóst választasz!

Ha az esküvői képeidet nem a véletlenre szeretnéd bízni, kérj ajánlatot tőlem!

     

     

    4 hozzászólás
    • Ági

      2015. május 10. @ 19:13 Válasz

      Szia Mona!

      Remélem ezzel a kis írásoddal tényleg tudunk segíteni másokon!
      Igen, a sráccal így állapodtunk meg, ahogy azt leírtad… Esküvő előtt még a kommunikációnk is szuper volt – ahogy azt “elvárja” az ember…
      Azonban esküvő után, mikor megkaptuk az anyagokat kifogásoltunk 1-2 dolgot (itt főleg a videóra gondolok – tok, kép, stb), még Neki áll/t feljebb!
      Ez a szomorú… még én érezzem magam rosszul azért, mert minősíthetetlenül ad át valamit
      (esküvői videó – mert azt is Tőle rendeltük, mondván, hogy mással nem szeret dolgozni…)
      Képeket nem kifogásoltuk, mert tényleg így beszéltük meg, azonban meglepett, hogy ki sem válogatta a rosszakat.. de már no komment.. dolgoztam rajta “egy keveset”..
      Szépek az esküvői képeink… de sajnos mégsem merem őt ajánlani… 🙁 Nagyon fontos a fotó, de a kapcsolat is fotós és megrendelő között! És igen… inkább kapjak meg pl. 500 válogatott képet, mint közel 4000 ömlesztettet…
      Kívánom, hogy ilyen kellemetlen szituációba ne keveredjen senki, főleg pont az esküvőjével kapcsolatban!
      Egy szó, mint száz.. az esküvőmet nem örökítetted meg, de bearanyoztad a napom a családi fotóinkkal… életem bakancslistájából kihúzhattam 1-et az által, hogy kedvencemről és hármunkról csináltál CSODASZÉP képeket! Sok sikert kívánok Neked a továbbiakban!
      Beszéltük, hogy lesz folyt.köv. 😉 …de addig is legyen nagyon sok boldog menyasszonyod és vőlegényed, akiknek a nagy napján ott lehetsz és fotózhatsz 🙂

    • Bea és Péter

      2015. május 11. @ 20:22 Válasz

      Sajnos a mi baráti körünkben is akadtak párok, akik utólag csalódtak a fotóikban. Rossz érzés lehet. Utálok csalódni! Inkább fizetek többet (a lehetőségeinket figyelembe véve persze), csak ne kelljen izgulnom, ne kelljen csalódnom.

      Mona, kérlek innentől ne olvasd, mert a nagy nap előtt álló pároknak üzenünk. 🙂

      Szóval… Mi is bekértünk ajánlatokat több fotóstól. Végül Monát választottuk és örömmel mondhatjuk, nem csalódtunk! 🙂 Sem a személyes találkozásokkor, sem a nagy napon, sem utólag. És jó érzés, hogy senki és semmi nem árnyékolta be a boldogságunkat.

      Az is érdekes lehet, hogy mi is több dologra kértünk Monától ajánlatot. Végül volt olyan rész, amit nem kértünk, mert az már a megszabott kereteink felett volt. Viszont amire szerződtünk, azért egy pillanatig nem kellett izgulnunk. Sőt! Őszintén mondom, Mona volt az egyik biztos pontja az esküvőnknek. Hány fotós ad előzetesen írásban részletes tájékoztatót? Hány fotós ad írásban szerződési feltételeket? Biztosan vannak, de gondolom, hogy nem sokan.

      Előtte egyébként nem ismertük egymást. Szimpatikus volt, hogy az árajánlat kérést követően néhány órán belül már válaszolt is. És onnantól kezdve mindig mindent meg tudtunk beszélni, egyeztetni. Az első személyes találkozás is nagyon fontos volt. Ő kezdeményezte. Megismertük egymást, megbeszéltük az elképzeléseket. Ezt is vajon hány fotós és milyen mélységben teszi? Hány olyan árajánlatot kaptok, amikor a fotós valójában nem is tudja az elképzeléseiteket?

      Szimpatikus volt, hogy Ő figyelmeztetett bennünket olyan dolgokra, amik számunkra (!) fontosak. Arra, hogy ne bízzunk semmit a véletlenre. Mindig legyen “B” terv (pl a helyszínt illetően). Mi ebbe bele sem gondoltunk, hogy ez mennyire fontos, aztán a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Mikor esküvő előtt 1 héttel jelenti be a hőn áhított helyszín, hogy mégsem fog tudni fogadni bennünket, az nem kellemes érzés. Még szerencse, hogy Monának hála, volt “B” tervünk.

      És belegondoltatok már abba, hogy mennyire nem mindegy kinek a kamerájába mosolyogtok? Egy ismeretlenébe vagy egy olyanéba, aki megadja a lehetőséget, hogy megismerjétek őt és egymásra hangolódjatok? A mi fotózásunkkor volt olyan, hogy Mona nem akarta elkattintani a gépet, mert nem a megfelelő tekintetet látta. És a türelmével addig biztatott, irányított bennünket, hogy minden úgy nézzen ki, mint ahogy annak ki kell. Mi ehhez nem értünk, nem vagyunk jó modellek. Nagyon kellett az irányítása. Újabb költői kérdés: ezt vajon hány fotós teszi meg? Az ismerőseink esküvői fotóit nézegetve sajnos sokan nem. A fotós csak fotózta őket és utólag derültek ki az apró hibák, amik elkerülhetők lettek volna egy kis segítséggel.

      Be kell azt is vallanunk, hogy mi is hasonlítgattuk a különböző fotósoktól kapott árajánlatokat. Végül nem az ár alapján döntöttünk! Pedig nekünk is számít az ár, bennünket sem vet fel a pénz. Mi például a fine art album elkészítését halasztjuk el a későbbiekre. De ezt is teljes nyugalommal tesszük, mert a szerződésünk szerint Mona 1 évig tárolja a fotóinkat és ez idő alatt akármikor megkereshetjük.

      Elnézést a hosszú írásért. Szerettem volna ezeket leírni, hátha pont ez a pár gondolat segít valakit a döntésben. Mi nagyon hálásak vagyunk Monának a gyönyörű képeinkért, ezért jó szívvel ajánljuk Őt. Remélem ide sorakoznak mögénk további párok is, akiknek hasonlóan jó tapasztalataik vannak és megerősítenek bennünket. 🙂

    • Juhász Anna

      2015. december 29. @ 11:48 Válasz

      Kövezzetek meg, de nem értek egyet a fentebbi menyasszonnyal. Én külön kértem, hogy a rossznak ítélt felvételeket is lássam, és rengeteget válogattam abból is össze. Neki rossz, ő úgy ítéli meg, hogy nem az igazi, nekem meg nem az. Hogy ezzel munkát adott nekem? Na ne legyek már annyira lusta, hogy ne akarjam az összes képet látni! A pénzt pedig nem arra kapta, hogy válogasson lefele, hanem arra, hogy fotózzon saját szemszögéből és látásmódja szerint, saját stílusában, mert nekem az megfelelt.
      Szeretem Mona képeit, de egy kicsit sem jobban, mint azt, akit választottam. Azt is hozzá kell tennem, hogy láttam már itt olyan életlen-bemozdult képet, ami nemhogy emelt volna a kép értékén, hanem épp ellenkezőleg, és feltételezem, hogy a legtöbb fényképész, azt is kukába dobta volna. Viszont ott volt az érzelem, és pont ezért tartom professzionálisnak a szolgáltatást, mert Mona benne hagyta azt a képet. És itt jöjjön egy kis irónia ide a menyasszonynak: “biztos nem volt Monában sem annyi ALÁZAT, hogy a kép érzelmi értékén túl, szakmailag értékelje, és kidobja azt a bemozdult-életlen képet, pedig hát hogyan is gondolta, hogy bemozdult-életlen képet benne hagy, és neked kell válogatni!”

    • mona

      2015. december 29. @ 15:06 Válasz

      Szia Anna,

      Szerintem senki nem fog megkövezni 🙂 Örülök, hogy hozzászóltál a bejegyzéshez egy másik szemszögből megközelítve.
      Alapvetően minden a megállapodáson múlik. Ha két fél megállapodott valamiben, azért ők tartoznak egymás és saját maguk felé is felelősséggel.
      Profi fotósként pontosan meghatározom, hogy mit nyújtok azért, amiért fizetséget kapok. Ha kérés érkezne arra, hogy a rossz képekből is lehessen válogatni, arra határozott nemmel válaszolnék.

      Kíváncsivá tettél 🙂 Melyik az a kép amely életlen lett és szakmailag értékelhetetlen? Én is követek el hibákat, de konkrétum nélkül nem tanulhatok belőle 🙂
      Egyébként a legtöbb partnerem pontosan azért választ, mert a képeim érzelemmel teliek 🙂
      Bevallom azt nem értem, hogy az alázat hogyan függ össze az elkészült fotók szakmai értékelésével.
      Bemozdulásból eredő életlen képet lehet gyér megvilágítás mellett, és szándékosan is készíteni.

    Ági Válasz írása Megjegyzés visszavonása

    Pin It on Pinterest