Előítéleteinkről (avagy: chokito, ne ítélj elsőre!)

A történet -mint mindig- egy ajánlatkéréssel kezdődött, melyben az ajánlatkérő kitért arra, hogy ő és kedvese digitális képfeldolgozással foglalkoznak, így nem fontos számukra a képek kidolgozása, és a “rossz” képeket is szeretnék megkapni. Biztos voltam benne, hogyha megírom ezzel kapcsolatos véleményemet, többé választ sem kapok az illetőtől. Egy életem, egy halálom (ennek még később jelentősége lesz :-), megírtam végül, hogy kidolgozatlan, nyers képeket nem fogok átadni és nem járulok hozzá ahhoz sem, hogy a képeket utólag módosítsák, hisz az a stílus és egyediség amit képviselnek a fotóim, azt másvalaki nem tudja úgy visszaadni. {A szerzői jogról az 1999. évi LXXVI. törvény }.

Megküldtem az árajánlatot, majd a találkozó időpontjával kapcsolatosan nem tudtunk egyezségre jutni. Ezen a ponton is még mindig biztos voltam abban, hogy több válasz nem fog érkezni. (chokito: ne ítélj elsőre!) Meg is lepődtem, mikor zokszó nélkül elfogadták az árajánlatot, de egy újabb kérdés érkezett. Mit jelent az, ha valakinek extravagáns az esküvője? Na! Gondoltam fogást találtak rajtam, és ezután következik az alkudozás. Válaszomban valami extra vad ötlettel példálóztam, mire kaptam egy linket az öltözékről, mely minden általam kitalált kritériumnak megfelelt. Hát…. örömömben fel akartam ugrani az asztaltól,  cannes-i vörös szőnyegen képzeltem el magunkat dicsfényben úszkálva…., de úgy beütöttem a térdem, hogy majdnem sírás lett a vége.

Túllendülve a nehézségeken, végül megtaláltuk a legmegfelelőbb időpontot is a személyes találkozásra. Mikor a kávézó ajtaján Szani és Gergő belépett, fülig érő mosollyal üdvözöltük egymást. Szani fekete-fehér csíkos harisnyanadrágja, Gergőnek copfban összefogott hosszú haja rögtön elárulta zenei ízlésüket. Két csupaszív, szerethető fiatalt ismertem meg bennük. Rögtön volt közös témánk és úgy tudtunk beszélgetni, mintha mindig is ismertük volna egymást. Bevallom, a ruhával kapcsolatosan is volt némi fenntartásom, mert azt fotó alapján varratták, azonban e kétség hamar elszállt már az esküvő napján. Tekintve, hogy tényleg extrém ruházatban esküdtek, felajánlottam számukra egy külön napi kreatív fotózást, melyet örömmel el is fogadtak.

Szani és Gergő néhány éve ismerték meg egymást, de ahogy írták: borzalmas kommunikációs készségekkel rendelkeztek akkoriban, rettentő sokat vitatkoztak, végül 9 hónap után szétváltak. Egy év szünet után kommunikációs képességeiket a tökélyre fejlesztve újra felvették egymással a kapcsolatot, majd tavaly nyáron összeköltöztek, végül ősszel Gergő megkérte Szani kezét  -idézet-:   annak ellenére, hogy már vártam (igen, borzasztó vagyok), egy jól átveszekedett nap után mégis sikerült meglepnie, a borzalmas természetem sem tudta eltántorítani.”  Az esküvőt pedig pontosan egy évvel a kapcsolat újrafelvételének napján tartották, hogy ne kelljen megjegyezniük még egy évforduló dátumát 😀 Bár nagyon fiatalok, érzéseikben nagyon is határozottak.

Nos, visszatérve az extremitáshoz, a ruházattal ez még nem ért véget. A fotózáshoz találtam színben és stílusban megfelelő hotelszobát, de ötletemre hallgatás volt a válasz. Ők a kreatív fotózást olyan helyen képzelték el, ahol senkinek nem jutna eszébe fotózni. Elsőre azt gondoltam, hogy bár nagyon is értem a “miértet”, de ez már nekem is s(h)ok(k) lenne. Mondják: kutyaharapást szőrivel. A s(h)ok(k)-hatáson túllendülve végül elhívtam Gergő öccsét és barátnőjét is. Velük vált teljessé az egész projekt. És a ruhák….! 🙂 Tudom néhányan talán megbotránkoznak majd a képek láttán, pedig távol áll tőlem a legcsekélyebb mértékben is, hogy ilyet tegyek. A célom? Hmmm…. Még nem tudtam magamnak sem megfogalmazni pontosan, de régi vágyam teljesült, az egyszer biztos.  Nagyon boldog vagyok, hogy ismét megismerhettem két olyan embert, akinek minden apró rezdülésében ott van a szerelem és a szeretet. Azért vagyok, hogy ezeket észrevegyem és visszaadhassam nekik képek formájában. Nagy boldogság, hogy részese lehettem az esküvőjüknek, hogy partnerre találtunk egymásban és ennek eredményeképpen ismét megvalósulhatott egy olyan portfólió, amit még idehaza más nem készített.

Végül elérkezett a várva várt nap. Csodás napsütés és a helyszín…. na igen….. Azt gondolom a képek önmagukért beszélnek. Remélem Nagyjaink is megbocsátanak nekünk mindezért. Szani és Gergő, Lexi és Ákos is most látják először ezeket a képeket. Sok boldogságot kívánok nekik!

Annyira akartam ezt a fotózást, hogy babonából talán csak két embernek mertem elmondani, hogy milyen belevaló, magát felvállaló, vagány párossal hozott össze a sors. Nagyon örülök, hogy megismerhettem őket és bízom a folytatásban!

Újabb idézet következik: ha gondolod akkor beleírhatod, hogy végül azért Téged választottunk, mert nagyonnagyon megfogtak a képeid hangulatai, és ezért mondtunk le az eredeti elképzelésünkről :-)”

Chokito. Ne ítélj elsőre! Mondják, hogy a fiatalság bohóság. Neked mi a véleményed?

3 hozzászólás
  • Prepok Szani

    2015. április 26. @ 15:31 Válasz

    Kedves Mona!

    Nagyon-nagyon szeretnénk megköszönni ezt a felejthetetlen élményt amit Tőled kaptunk! Bár egyikünk sem rajong azért, hogy fotózzanak minket, mégis nagyon jól éreztük magunkat, minden percét élveztük. A képek pedig egyszerűen csodálatosak lettek; a fények, a hangulat, hihetetlen! nagyon várjuk már, hogy a mancsaink közé kerüljön az összes 🙂 És mi is nagyon bízunk a folytatásban! <3

    Szani & Gergő

  • Erika

    2015. április 27. @ 22:08 Válasz

    Szerettem ezt az esküvőt! Nem csak azért, mert a legjobb, és legrégebbi Barátnőm egy szem „Kislánya” ment férjhez, hanem mert jó volt tudni az eltökélt, minden részletre kiterjedő készülődésről. Jól volt ott lenni, és látni azt a türelmetlen, boldog várakozást, amivel ez a két fiatal ember a közös jövő küszöbén állt, majd átlépve azt, ünneplő örömükben osztozni. Jó most nézni a képeket, ahol tökéletes a harmónia. Az emberek egymással, a ruhákkal, a helyszínnel. Jó látni a megérkezés nyugalmát. Kívánom, hogy ezen a harmónián, és nyugalmon egész életükben közösen osztozzanak.
    Gratulálok a képekhez! Kívánok sok hasonlóan izgalmas, sugárzó fotózási lehetőséget, melyben a tehetség így megnyilvánulhat.
    Köszönöm, a megörökített hangulatot.

  • mona

    2015. április 28. @ 08:34 Válasz

    Kedves Erika,
    Köszönöm kedves sorait, a szépen formált szavakat.
    Szani és Gergő között tökéletes a harmónia. Örömmel tölt el, hogy ezt sikerült számukra (és mások számára is) visszaadnom. Kívánom nekik, hogy hosszú éveken keresztül töretlen maradjon 🙂
    Mona

Hozzászólás írása

Pin It on Pinterest