Vannak dolgok,

melyeket muszáj megosztani a nagyvilággal. Ilyen volt egy, a napokban tett ismételt látogatásom a Mork családnál.

Kint -15, -20 celsius fok, a hely egy Pest megyei kisváros, délután 16 óra.

A fogadtatás: egy naaaagy őszinte ölelés Orsitól.

A folytatás: egy kis női csacsogás gyermekekről, családról, politikáról, munkáról.

Aztán eljött a pillanat amire annyi ideig készültem. Blankával találkozni…. ismét. Érkezésemkor még délutáni sziesztáját töltötte igen intenzíven :-). Csendben, lopózva közelítettük meg a kiságyat. Blanka érezte, hogy valami készül, valaki közeleg…. Beléptünk a szobába, Blanka nyöszörgött egy kicsit közölvén velünk, hogy ő még bizony aludna.

Orsi: – Nézd ki van itt!!!

Blanka szája még lefelé görbült, aztán gyűrött arcát felemelte és felém fordította. Mikor meglátott abban a pillanatban mosolyra  kerekedett őszibarack pofija. Az enyém lehetett az ébresztgetés apró, de annál örömtelibb érzése is. Blanka álmosságtól nehéz buksiját a vállamra hajtotta…

Ébredés után mindent, rögtön és egyszerre meg akart mutatni és persze nem maradt el egyetlen pillanatra sem édes mosolya.

Imádom. Olvadok 🙂

 Blanka első szülinapjáról készült fotókat itt láthatjátok! Kellemes időtöltést kívánok!

Nincsenek megjegyzések

Hozzászólás írása

Pin It on Pinterest